Az RMDSZ saját tervezetet készített, melyben nagy hangsúlyt fektettek a kis háztáji gazdaságok védelmére.
Újabb, az afrikai sertéspestis terjedésének megállítására kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezetet hozott nyilvánosságra a mezőgazdasági minisztérium. A sorban a negyediket, az előző három változatot ugyanis szakmai szervezetek és mások mellett az RMDSZ nyomására visszavonták, még az életbe léptetés előtt. Valószínűleg ez a sors vár a most bemutatott tervezetre is.

„A minisztérium most sem konzultált megfelelően széles körben a tervezet kidolgozásánál, sőt, sok esetben követik az előző, bukott tervezetek alapgondolatait. A sajtó elsősorban arra figyelt fel, hogy az állatokat ezentúl a kistermelők nem etethetnék a háztartásban keletkezett maradékokkal, illetve biztosítani kell a lábbelik fertőtlenítését, mielőtt a gazda az ólba lépne. Ám távolról sem ez a legnagyobb baj a tervezettel. Sajnos az új koncepció is ellehetetlenítené a kisgazdák munkáját, hiszen ha nem rendelkeznének céggel, nem szaporíthatnának sertést, illetve nem is adhatnának el állatokat” – foglalja össze Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a Képviselőház mezőgazdasági bizottságának az alelnöke.

Mint a képviselőtől megtudtuk, ő maga is dolgozott az RMDSZ „ellenjavaslatán”, egy jól átgondolt koncepción, amely szakértők bevonásával, az állategészségügyi előírásokra és a józan paraszti észre is támaszkodva született meg.

Az RMDSZ javaslatában is szerepel a házi ételmaradékok kitiltása a sertések étrendjéből. Ez a legtöbb európai országban már rég bevezetett szabály, és valóban hatékony a sertéspestis terjedése ellen – például nem jut el az állatig a fertőzött búzából készült kenyér maradéka. Igazság szerint pedig a háztáji gazdálkodók disznói számára már nem is a konyháról kikerült maradék a fő táplálékforrás, hanem a kukorica és a tápszerek. A lábbelik fertőtlenítésével is egyet értenek és szerepel is az RMDSZ tervezetében. De ez a tervezet a kis háztáji gazdaságok pártján áll: a gazdák tenyészthetnének sertést (legtöbb 15 állatot tarthatnának), illetve el is adhatnák a szaporulatot. Amennyiben pedig egy kis gazdaságban megjelenne a sertéspestis, csak a közvetlen környéke az kerülne vesztegzár alá. A környéken dolgozó tiszta ipari létesítmény pedig folytathatná az állatok elszállítását, kereskedelmét.

„Fontos szempont, hogy az általunk kidolgozott szabályrendszernek és a minisztérium vitatott tervezetének is része a gazdák oktatása, és az előírások betiltásának az ellenőrzése, esetleg büntetése. Csak így tarthatjuk kordában az afrikai sertéspestis terjedését” – mondja Magyar Lóránd.

Mint kiderült, a szakemberek szerint a betegséget nem lehet felszámolni az országban, ugyanis nem csak az ember és a kis családi gazdaságok, vagy a nagy ipari létesítmények tényezők ebben az ügyben. A vaddisznók sajnos nagyon hatékonyan terjesztik a kórt, a mozgásukat, egészségi állapotukat pedig nem lehet megfelelőképpen ellenőrizni. A védekezésben pedig nem feltétlenük válik be olyan módszer, ami más európai országban sikeres lehetett, hiszen itt egyedülállóan sok kis gazdaságban tartanak akár 3-4 állatot, az ország egy részében ráadásul szabadtartásban kószál a házi sertés, amely így fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek.

„Mi azt szeretnénk, ha mindenképp egy fenntartható, a háztáji gazdaságok érdekeit is figyelembe vevő szabályozás lépne érvénybe. Meg kell akadályozni, hogy a gazdáklat hátrányosan érintő rendeletek törvény-erőre emelkedjenek, újra párbeszédet kezdeményezünk a minisztériummal, bemutatva az általunk kidolgozott tervezetcsomagot” – nyilatkozta Magyar Lóránd.