Nem előzetes letartóztatásba, hanem hatvan napos hatósági felügyelet alá helyzete csütörtökön a „szuperlejt” előállító pénzhamisítót a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT). A minden idők legjobb minőségű hamis százlejesét előállító csalót a világ legjobb műanyagbankjegy-hamisítójának tekintik.

A DIICOT szerdán jelentette be, hogy pénzhamisítással foglalkozó bűnbandát leplezett le. Az ügyészség azt javasolja, hogy a banda tagjait szervezett bűnözői csoport létrehozása, pénzhamisítás, pénzhamisításban való bűnrészesség, hamisított értékpapírok forgalomba hozatala, hamisított értékpapírok forgalomba hozatalában való bűnrészesség, hamisítási eszközök birtoklása, hamisítási eszközök birtoklásában való bűnrészesség, megtévesztés és megtévesztésben való bűnrészesség gyanújával tartóztassák le.

A DIICOT öt házkutatást tartott szerdán bukaresti és buşteni-i helyszíneken, egy olyan bűnbanda tagjainál, amely 2014 tavasza óta – az eddigi információk szerint – 17.065 darab hamis 100 lejes bankjegyet állított elő, 1.706.500 lejes kárt okozva ezáltal.

A DIICOT közleménye értelmében a bűnbanda vezetője szerezte be a hamisításához szükséges kellékeket, ő végezte a hamisítást és ő foglalkozott a bankjegyek forgalomba hozatalával is. Az ügyészek szerint viszonylag rövid idő alatt minden idők legjobb romániai hamisítványait sikerült elkészítenie, és világviszonylatban is a legjelentősebb műanyagbankjegy-hamisítóvá vált. Az általa készített polimer alapú és minden biztonsági elemmel – mikroperforációk, irizáló szalag, színváltó nyomat stb. – ellátott hamis bankjegyek annyira jó minőségűek, hogy nem szakavatott szem számára szinte lehetetlen észrevenni, hogy hamisítványok. A hatóságok ezért szuperlejnek nevezték el az általa hamisított bankjegyet.

Miután a Belgiumból rendelt eszközökkel elkészítették a hamis pénzt, a csalók nagy gonddal terjesztették ezt a piacon.

A csoport vezetője feltérképezte, hogy hol szerveznek vásárokat vagy helyi ünnepségeket. Valahányszor ilyen helyre kiszálltak, kikapcsolták a telefonjaikat, hogy ne lehessen őket lekövetni. Mielőtt különböző gazdasági egységekhez, vagy utcai árusokhoz fordultak volna, a vezető volt az, aki megvizsgálta az eladó fiziognómiáját, és miután meggyőződött arról, hogy ez a személy megtéveszthető, jelt adott a tagoknak, hogy hozhatják a hamis pénzt. Az volt a taktika, hogy kis értékű dolgokat vásároltak, hogy a százlejesből visszakapott összeg minél nagyobb legyen – magyarázzák az ügyészek.

Ez az első alkalom a romániai pénzhamisítás történetében, amikor a hamis bankjegyek bekerülnek a pénzforgalmi központokba, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a hamis pénz forgalomba hozatala idejének beazonosítását. Azokban az esetekben sem sikerült erre vonatkozó információkra szert tenni, amikor valamilyen pénzintézetnél találták meg a hamis bankjegyet, a pénztárosnak ugyanis nem tűnt fel annak átvételekor, hogy hamisítvánnyal van dolga – állítja a DIICOT.