Amint arról korábban már beszámoltunk, ezen a hétvégén, azaz április 30-án és május 1-jén ünnepi szentmiséket mutatnak be Pusztadarócon, melyekre minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak.
Örömünnepre gyűlnek össze a pusztadaróci egyházközség hívei április 30-án szombaton, hiszen ezen a napon 11 órától szenteli fel az egyházmegye főpásztora, Nm. és Ft. Schönberger Jenő megyéspüspök a Szent József a munkás tiszteletére épült új római katolikus templomot. Az új pusztadaróci templom építések 2005-ben kezdődött el, és egészen 2022-ig tartott. A kivitelező Fazoli Csaba tervei alapján dolgozott az építményen.
Másnap, május 1-jén, szintén 11 órától búcsús szentmisére kerül sor, amelynek alkalmával Szmutku Róbert nagybányai esperes plébános fogja bemutatni a legszentebb áldozatot.
Az említett ünnepi alkalmakat megelőzően, április 27., 28. és 29. este 6 órától lelkigyakorlatot tartanak a gyülekezetben, ezen alkalmakon Seffer Dániel túrterbesi esperes plébános fog elmélkedéseivel kísérni.
A jövő hétvégi alkalmakra minden kedves hívet és érdeklődőt, közelről és távolból nagy szeretettel várnak.
Háttér:
Pusztadaróc községközpont, Szatmár megyében, a megye keleti részén, Szatmárnémetitől 9 km-re északkeletre a román–magyar határ közelében található. A község északon és nyugaton Magyarországgal, délen Vetés községgel, keleten Szatmárnémetivel és észak-keleten Lázári községgel határos. A községhez tartozó falvak a következők: Atya, Dara, Pusztadaróc és Pete.
Pete faluban található a Románia és Magyarország közötti határátkelő. Pusztadaróc község teljes egészében a Szamos síkságon terül el. Az egyetlen folyóvíz, ami átszeli a községet, a Szamos, amely egyben a település déli határát is jelenti. A község falvain keresztül mentek a vándornépek, a két világháború, természeti csapások, a legutóbbi – az 1970-es árvíz – amikor Dara falu egy részét teljesen lerombolta a víz, de az emberek itt maradtak és dacolva a természetharagjával újrakezdték.
A közösség összefogott és bár nehéz munka árán sem hagyta el ősi földjét de elmondható, hogy a gazdasági potenciálja is igen nagy. Pusztadaróc nevét 1220-ban említette először oklevél egy perrel kapcsolatban, Drancy (Draucy) formában, mikor többek között a daróci várnépeket; köztük Krasznát, Kötönyt és Visatát is megemlítik. 1262- bőlvaló a telepítés újabb említése, ekkor Szirmai adatai szerint az elhagyott királyi darócok földjét V. István ifjabb király a Gutkeled nemzetségbeli Várdai Mihály fia Aladár ispánnak ajándékozta. 1314-ben Atya, Pócsa és Kosmota határjárásakor tűnik fel ismét, amikor a falu melletti Németiből Beregszászra vivő utat is megemlítik. 1320-ban a Gutkeled nemzetségbeli Daróci István fia, János és annak László nevű fiának birtoka és Pete szomszédja volt. 1323-ban Károly Róbert király oklevele említi, Lázárt, a település tatárjárás utáni első birtokosát. Tőle származik a Bábonyi és Váraljai család, tőlük pedig a Daróczy, Csernavoday és Surányi családok. 1462-ig a település birtokosa a Lázár Daróczy család volt, ennek magva szakadtával, 1462 után Nádasdy János, Drágfi Miklós és Szállási Erdélyi Péter kaptak rá királyi adományt. 1469-ben Csernavoday Egyed és Domokos foglalják el. 1493-ban Csernavoday Egyed itteni részbirtokát Matucsinay Miklósnak zálogosította el 400 arany forintért. A 15. században a település nagy része a Derecsényi család tagjaié volt. 1526-ban a falut Derecsényi Péter és Pál kapták meg, de kisebb részeket kapott itt a Tárkányi, Ormós, Thegzes és Wethéssy család is. 1651-ben a Kállay lányok és Csalay László, 1652-ben Lónyay Zsigmond is birtokosok itt, 1687-ben báró Károlyi László is kap itt részbirtokot. Az 1700-as években a Károlyiaké, a század végén pedig a gróf Barkóczy, Kanizsay, Nagy, Patay és Becsky családoké. A 20. század elején Jékey Ilona és Nagy László leszármazottaié. A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott. 2011-ben 1730 főt,1474 magyar lakost számláltak. Nevezetességek a faluból a – Református templom – 1887-ben épült, az Ember Géza-kúria és a dendrológiai park.
A Pusztadaróci Római Katolikus Egyházközség, Szamosdara filiája. Szamosdara a Szatmári-síkságon, Szatmárnémetitől keletre a Szamos jobb partján, a román-magyar határ mellett fekszik. A település neve már az 1300-as években előfordult az oklevelekben, Darah alakban, mint a Darahy család birtoka.
Pusztadaróc, amelynek a római katolikus temploma a Szent József, a munkás, tiszteletére van felszentelve, búcsús ünnepét május elsején tartják. Tudjuk, hogy József, Dávid házából származik, Szűz Mária férje, Jézus nevelőapja, a Szent család feje. Ezt az ünnepet 1955. május 1-én rendelte el XII. Piusz pápa.
Pusztadaróc a Szatmári Esperesi Kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a sárközújlaki származású Istvánfi Szilárd plébános végzi, akinek előző szolgálati helyei a következők voltak: Felszentelése után segédlelkész a nagybányai Szentháromság plébánián, 2013-tól a máramarosszigeti plébánián, 2014-től a szatmárnémeti Szent Család plébánián, 2016-tól a Kis Szent Teréz plébánián, 2017-től a Székegyház segédlelkésze, 2018-tól a Szamosdarai Római Katolikus Egyházközség plébánosa.
